(ie. 384-322)
Életrajz
• A thrákiai Sztageirosz városában született.
• Apja, Nikomakhosz a makedón uralkodó orvosa, korán meghal,
• Nagybátyja neveli.
• Ie. 367-ben Athénba utazik és az Akadémia tanulója lesz 20 éven keresztül Platón haláláig.
• Elhagyja Athént és Atarneuszba megy, ahol az uralkodó unokahúgát veszi feleségül.
(állítólag született egy törvénytelen gyermeke is Nikomakhosz -neki írja a Nikomakhoszi Etikát)
• 2. Philliposz kérésére fiát, Nagy Sándort neveli.
• kezdetben Alexandrosz nem kevésbé szerette mesterét, mint az apját
• Arisztotelész tanította meg nemesen élni.
Lyceum
• Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont.
• Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetéről kapta, ahol működött.
• Arisztotelész és tanítványait peripatetikoszok megnevezéssel is illették (peripatosz-sétálóhely).
Tanítványai
• 2 csoportba lehet osztani:
1, akromatikusok (beavatottak) vagy ezoterikusok (bentlakók)
2, exoterikusok (csak néhány előadásra járnak be meghallgatni)
• Lükeionban hatalmas könyvtárat rendezett be és sokoldalú tudományos munkásságot fejtett ki.
A tudomány felosztása
• 3 fajta tudományt különböztet meg:
– 1 praktikus - ez megszabja a cselekvés irányát (politika, etika)
– 2 poiétikus - valaminek az előállítását teszi lehetővé (mesterségekben)
– 3 teoretikus - amivalaminek a szemléletét nyújtja (politika , etika)
A teoretikus tudomány felosztása
• 1 matematika (önállóan nem létező, de változhatalan)
• 2 természettudomány (tárgya önállóan létezik, de változik) (ógörög hagyományban: "fizika")
• 3 "első filozófia" (létezők változhatalan formáit szemlélő tudomány) (arisztotelészi megnevezéssel: teológia)
Arisztotelész pályája
• korszak: aplatóni filozófia + az Akadémia vonzásában
• korszak Asszosz, Mütiléné, 2.Philliposz udvara művek: Organon, Metafizika, Politika egyes könyvei
• korszak: lükeionbeli munkásság művek: Fizika, Retorika, Nikomakhoszi Etika
Metafizika
• "első filozófiáról" szóló iratok gyűjteménye.(meta ta phüszika - fizika utáni)
• a Fizika című mű után adták ki, s ezért kapta a Metafizika nevet.
• Azóta e filozófiai disciplina megnevezésévé vált. A Platónhoz fűződő viszony tisztázására törekszik.("Barátom Platón, de még inkább az igazság.")
Az ideatan bírálata
• Bírálja az ideatant: "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.”
• Tudás és nem tudás között azonban különbség van. A tapasztalat emberei a "micsodát"tudják és nem a "miértet". (ismeretelméletében szerepet tulajdonít a tapasztalatnak, de az igazi tudásnak a kontempláció által szerzett tudást tartja)
A bölcsesség
• az okokra tanítani tudásban áll.
• célja az igazság, azaz az ok megismerése.
• melyek azok a legáltalánosabb okok, amelyekkel a szubsztancia keletkezése és létezése magyarázható.
• Négy ok
1. anyagi ok(causa materialis)
2. formai ok(causa formalis
3. létrehozó ok (causa efficiens)
4. célok (causa finalis)
Szubsztancia - elmélet
• eredeti módon minőség nélkül létezik, a lényeg, vagy szubsztancia. (ez megáll egyedül önmagában nincs szüksége másra)
• A szubsztancia két alcsoportra oszlik:
1. elsődleges szubsztancia - konkrét, egyedi létező dolog (individuum - pl: Platón) - Isten az elsődleges szubsztancia - lét alapja
2. másodlagos szubsztancia - fajok, nemek a másodlagos szubsztancia alanyként és állítmányként is, a többi csak állítmányként. Arisztotelész megkülönbözteti az önálló és önállótlan létezőket.
Az okok keresése
• Az első ok az Isten vagy az abszolútum. Ez az ok örökkévaló, első, de egyben a végső cél is, ami másnak nem eszköze, ellenben neki minden más eszköze
(akik ezt a sort végtelennek tekintik, azok lemondanak a célról és a legfőbb jó fogalmát megsemmisítik).
A létező kettős természete
• lehetőség - valóság,
így minden dolog a lehetőség szerinti létezőből a valóságos létezővé válik.
• A lehetőség dünamisz ( skolasztikában: potentia),
• a valóság energeia (skolazstikában: actus) és az anyag - forma kettőségével írható le a létezés.
Az anyag - lételv
• csak, mint puszta lehetőség.
Az anyag a forma által lesz azzá ami. A "léthierachiában" legalul helyezkedik el a tiszta lehetőség (potentia pura), s ez megfelel az ősanyagnak.
• mindegyik létező léte valamely magasabb rendű létezőre irányul.
• A sorrendet a forma tökéletessége határozza meg.
A legtökéletesebb létező
• mentes minden anyagtól,
• a formák formája
• tiszta ténylegesség (actus purus)
• azonos a mozdulatlan mozgatóval. (A mozdulatlan mozgató úgy mozgat, hogy Ő a végső cél s erre törekszik a többi.)
• A keresztény filozófia Isten - fogalmát előlegezi meg.)
Logika
• Organon (eszköz) Az érvelésről szóló értekezéseket Arisztotelész halála után gyűjtötték össze tanítványai, s ez később az nevet kapta.
• Arisztotelész a logikát minden tudomány alapjának tekinti, tehát nem egy külön tudományágnak.
• Az arisztotelészi logika a logikai alanyra és a logikai állítmányra felbontható ítéletekkel foglalkozik. (szubjektum - predikátum)
Szillogizmuselmélet
• Ez 3 kijelentésből, egy főtételből, egy altételből és egy konklúzióból álló következtetési forma. A szilogisztikus konklúzió 2 premisszából következik.
• főtétel - minden ember halandó
altétel - minden görög ember
konklúzió - minden görög halandó
az ember fogalom az első állításnak szubjektuma (logikai alanya ),
a másodiknak predikátuma (logikai állítmánya), de a konklúzióban nem szerepelhet.
Módszertan
• a, indukció
b, dedukció A -> B B -> A
c, redukció B igaz => A igaz
• Logikai alapszabályok:
1. azonosság elve A=A
2.ellentmondás elve A <>A
3. a harmadik kizárásának elve:
agy dologról vagy azt állítjuk, hogy az , vagy azt állítjuk, hogy nem az => harmadik lehetőség, megoldás nincsen.
Társadalomfilozófia
• Politika című 158 poliszról gyűjtött adatokat, de az egyetlen , amely fennmaradt: Az athéni állam.
• Az ember nem individuális, hanem társas lény (zoon politikon).
• Az egyének csak társas módon tudnak élni (pl: család - mintája a társadalomnak).
• A nyelv, a kommunikáció, az igazság és a jog érvényesítésének igénye az embert jellemzi egyedül. A törvényhozásban az igazságosságra kell törekedni.
Az ideális állam
• a polisz olyan, mint a család (alapegység)
• Amire egyénileg nem képes valaki, azt a polisz biztosítja.
• helytelen államformák (ezek a helyes elkorcsosult változatai):
- királyság -> zsarnokság (türannisz);
-arisztokratikus köztársaság -> oligarchia;
- mérsékelt demokrácia -> demagógia
(a csőcselék uralma, azaz nem a közösség, a polisz érdekeit tarják szem előtt a kormányzás során)
Gazdaságbölcselete
• gazdasági kérdések - a társadalomhoz mint egészhez való viszonya.
• A politika, a közgazdaságtan és az etika feladata: miként lehetne elérni az ember számára a jót, a jó életet, a boldogságot, a közösségi élet lehető legjobb rendjét.
• Ez a hagyományt a 18. század végéig magától értetődő volt.
• Adam Smith is "A nemzetek gazdagságá"-ban ezt a hagyományt követi.
• Ebben a közgazdaságtan funkciója a közösség boldogulásának elősegítése volt.
Esztétika
• kétezer éven át uralkodott a szellemeken.
• három egységet - a cselekvés időbeli és helybeli egységét - állították fel a drámai szerkezet sarkelvéül),
• páratlan becsű képét adja az antik műízlésnek,
• máig is kiaknázatlan kincseket nyújt az esztétika alapvető rendszerének megalkotásában.
Etika
• Az emberi tevékenység legfőbb célja a boldogság
• ami az emberi tevékenység sajátosságát teszi, tehát az észbeli működésben
• Az ember feladata a lélek észbeli tevékenysége.
• Ezen tevékenységet kíséri és betetőzi a legfőbb élvezet.
• kapcsolat van az erény és a bátorság közt: Tökéletes gyakorlati tevékenység tökéletes életben vagyis erényes tevékenysége a léleknek.
• A boldogsághoz különben érett kor kell és egyéb gátló körülmények (szegénység; betegség stb.) hiánya;
• a fődolog a belső derekasság, minden egyéb testi meg lelki jó csak negatív föltétel.
• Az élvezet nem önálló alkotó része a legfőbb jónak, értéke függ attól, hogy milyen tevékenységből származik
Az etikai erény definíciója
• az akarat oly állandó iránya, mely a természetünknek megfelelő középúton van, amint ezt az egyes ember meghatározza;
itt tehát a vágy alá van vetve az észnek.
• A legfőbb etikai erény az igazságosság
• Elméleti erények a tudomány, bölcseség, művészet stb.
• Az érzéki élvezetnek szánt élet állati;
• az etikai politikai élet emberi;
• az elméletnek szánt élet isteni és a legfőbb boldogsággal jár.
Retorika
• nemcsak a dialektikát és etikát foglalja magában dióhéjban, de egyúttal a poétikát kiegészítőleg az ó-görög emberismerettel,
• Három részre oszlik:
1. a meggyőzést v. rábeszélést, a bizonyítást és cáfolást,
2. az érzelmek és indulatok felgerjesztését vagy csillapítását,
3. pedig az alkalmas és szép formákat tanítja.
Arisztotelész abszolutizálása a későbbi kereszténységben
• a XII. század táján Arisztotelész tanai a keresztény Nyugaton is felélednek
• hitelességet megőrző arab feldolgozások alapján;
• fordító: William Moerbeke érdeme,
• görög és arab szövegforrások alapján kidolgozza a Stagirita műveinek latin fordítását;
• az egyház eleinte nagyon megijedt tőlük és 1210-ben a “Logikán” kivül a többi művek máglyára ítéltettek; csakhogy nem használt semmit:
• Arisztotelész lassan a legfőbb tekintéllyé válik az egyházi írók körében: Albertus Magnus kommentárokat ír hozzá, V. Orbán pápa lefordíttatja, Aquinói Szent Tamás is magyarázza, sőt az egyházi tanok segítségével Arisztotelész filozófiájából alkotja a katolikus egyház hivatalos filozófiai rendszerét!
A legújabb kor Arisztotelésze
• A XIX. század filológiája és történetírása újra igazságot szolgáltatott a megértés alapján
• nem hiszünk többé kritikátlanul Arisztotelészben, de tanulunk tőle;
• nem fogadjuk el vakon rendszerét, de tévedéseiben is sokszor fölismerjük az igazság csiráit,
• Sok tekintetben meghaladtuk Arisztotelészt, de ezt az ő nyomán járva, tőle tanulva tettük, és azokkal az eszközökkel élve, melyeket ő tárt fel először és hagyott hátra számunkra.
