Info

Mutációk – nem véletlenül

•„Vak órásmester”

•Válogatási folyamat (Weyl)

•Etienne Wolff: a fejlődés irányultsága

•Azonos formák a különböző fajoknál
szárnyak, uszonyok, szem

•Vezérlő gén
Honnan a közös információ

500 milló éves fejlődés

•Túl sok és túl bonyolult létforma;
nincs matematikai valószínűsége.

•Kész forma a világűrből?

•A véletlen kevés a szervezet összehangolt változásához – madarak kifejlődése

•Isten malmai lassan őrölnek . De nem ennyire.

A láthatatlan forma

•Mit biztosít a genetikai kód?

•Azonos faj egyedei nagyban különbözhetnek egymástól.

•Különböző fajok kromoszómái között sok hasonlóság lehet (csimpánz – ember 98,45%)

•Gének és környezeti hatások együttese

Egyedfejlődési bonyodalmak

•Emlős embrió fejlődése -
sejtek összehangolt kölcsönhatása.

•Nem egydimenziós folyamat.

•Két és háromdimenziós struktúrák kialakulása.

•Szervek építése, és újjáépítése

•Nem genetikus újjáépítés (multifunkciós önjavító program): tengeri szivacs, földigiliszta

•Honnan szerzik be a szervezetek az alaktani információkat?

A „furcsa” tudat

•Mi a tudat?

•Miért van tudatunk?

•Milyen idegi tevékenységhez kapcsolódik?

•A tudat az éber állapot és a rövidtávú emlékezet kombinációja.

•Az éntudat – jellemzően emberi

Egy (vagy több ) élet emlékei

•NDE – halálközeli élmények

•Egy élet felidézése – 2,8*10²⁰ bit információ 1300 cm³-ben

•Kor-regresszió – előző életek emlékei

•(Újra) átéli az élethelyzetet (csecsemőreflexek)

•2- 5 éves korig „időablak” kinyílik
Honnan jönnek ezek az „emlékek”?

Telepátia

•ESP - extra-sensory perception

•Törzsi kultúrák – sámánok

•Természeti népek „megérzései”

•J.B. Rhine kocka és kártyakísérletei

•1970 Targ és Puthoff gondolatátvitel kísérletek

•Elmék – agyak EEG kapcsolatai

Itt a vége ...

 

?

 

A XXI. sz. világképei -

a modern tudományos mítosz

 

A világegyetem fejlődése

•Az ősrobbanás
            10^-24 – 10^-3 sec – hadronok     10¹⁵ K
                        ð fotonok         r = 10¹⁰ g/cm³          
            1 sec fotonok – sugárzás
  100 sec  T = 100 000 K, r = 1 g/1000 m³
                        H/He = 10/1
  10⁶ év, T = 300 K ðgalaxisok kialakulása
                         r = 10^-20 g/cm³

 

•Csillagokban magfúzió  4H ð He       (C, O, Fe)

•Világegyetem

                        életkor: 15 milliárd év
            sűrűség:            10^-30 g/cm³
            háttérsugárzás:   2,7 K
            Csillagok száma:  10²²
           

A világegyetem fejlődése

Kozmikus elméletek
 10¹² év múlva

•csillagok keletkezése leáll

•Hidrogén készletük elfogy – fehér törpe

•Hélium készlet elfogy – vörös óriás

•Lassan kihűlnek a galaxisok

•A csillagok összeütköznek – a galaxisok mérete csökken

•Galaktikus halmazok fekete lyukká omlanak össze

10³⁴ év múlva

•Az anyag sugárzásra és pozitróniumokra bomlik

 

10⁹⁹ év múlva

•A fekete lyukak elpárolognak

•10¹¹⁷ év múlva a galaktikus szuperhalmaz megsemmisül

•A világegyetemben pozitróniumok, neutrínók és gamma sugárzás marad csak vissza.

Zárt világegyetemben

•A háttérsugárzás növekszik

•Eléri az infravörös majd a látható spektrumot

•Az életet hordozó bolygók felperzselődnek, majd elpárolognak.

Végtelenül táguló világegyetemben

•A galaxisok szétáramlanak az űrben

•A csillagok üzemanyaga kifogy.

•Felfúvódnak és elnyelik a belső
  bolygókat, vagy

•Kihűlnek és energiatermelésük nem
  elegendő az élet fenntartására.

Ómega-tényező

^• 5 x 10 ^–27 kg/cm³

Az anyag természete

•Valóság – illúzió?

•Cogito ergo sum

•A fizikai valóság végső természete

A válasz keresése

•Thalész – egységes szubsztancia (víz)

•Anaximandrosz – tűz, föld, levegő

•Anaximenész – víz, föld + a Nap melege

 

Keressük a létezőt

•Thales – racionális gondolkozás

•Hérakleitosz – tűz  -  változások
„Nem léphetünk ugyanabba a folyóba”

•Empedoklész -              levegő

                        szeretet                        tűz                               víz

                        gyűlölet                                        föld

 

Föld – ősi  formák – élő szervezetek

•Platón formák és ideák

•Arisztotelész:  Természeti törvények – a létezők nagy láncolata

•Fejlődés
tárgyak – növények – állatok – ember
tökéletlen                                            tökéletes

•Tökéletesség, mint vezérlő elv

•„Semmi nem való ok nélkül.”

 

Atomelmélet

•Leukipposz,    Demokritosz
létező dolgok                           nem létezők
   szférája                                    szférája
                        mozgása az űrben            
                           VÁLTOZÁSOK

•Az anyag elpusztíthatatlan elemei - atomok - alkotnak minden létezőt!

2000 év múltán

•Reneszánsz – reformáció – kísérleti tudományok

•Elmélet + kísérleti tudományok =

   gyakorlati alkalmazások – technikai civilizáció

•Mechanika                             cél és tudat
természettudomány      emberi szellem

                                                                       erkölcsfilozófia

Determinizmus

•Newton: a világot matematikailag le lehet írni!

•Laplace: egyetlen képletbe foglalni az egész univerzumot.

BONYODALMAK

•19. sz. John Dalton – kémia forradalma

•20. sz.
A TÉR és IDŐ létező, kölcsönhatásba lép a fotonokkal, elektronokkal

•Az anyag inkább felhőszerű, mint sziklaszilárd

•KVANTUMELMÉLET – valószínűség?

•Niels Bohr – csak jelenségek vannak!

Jelenségek és tudomány

•Werner Heisenberg: a határozatlanság elmélete

•Sir Arthur Eddington: Semmi sem valódi, még saját feleségünk sem, csupán egy bonyolult differenciál egyenlet (de ezt nem muszáj hangoztatni).

A mentális világ

•A világ inkább szellemszerű, mint anyagi.

•Az univerzum inkább egy hatalmas gondolat, mint egy gépezet.

•Wigner Jenő: „A fizikának meg kell elégednie azzal, hogy megfigyelésekkel dolgozik, nem megfigyelhetőkkel.”

Einstein - Bohr vita

•Határozatlansági reláció – de hely és energia létezik!

•„Semmi sem létezik”

•A kvantumelmélet nem tükrözi a valóságot

•Neumann János: „Az idő iránya mérési tevékenységünk következménye.”

•Mérés- kölcsönhatás – részecske

lIsmeret               -             részecske   (Wigner J.)

Az élet jelenségei

?Az atomok és molekulák szuperhatékony együttműködése

?Az anyag és a lélek kölcsönhatása
öröklét – örök kárhozat

?Karma – beteljesülés

?Lélek vagy életelv

Élet az élettelenből

•Mechanika törvényei nem magyarázzák

•Darwin: élettelen – fejlődés – élő

•Bergsen: elan vital – éltető lendület

•Newton: az idő iránya közömbös

•Élővilág: az idő egyirányú

Termodinamikai ellentmondás

•II. törvény: munkát végző zárt rendszer rendezetlensége csak nőhet!

•Az élet fejlődik és nem ismeri a termodinamikát. J

•MEGOLDÁS: NYITOTT RENDSZEREK

            1950

 

Univerzum fejlődése

•Galaxisok – csillagok – bolygók – bolygórendszerek –

•Keringési pálya / periódusidő

•Nap – energia áramlás – ősleves

•Energiacsere a környezettel

•Belső energia nő, entrópia csökken

•AZ ÉLET NEM EGYENSÚLYI JELENSÉG

A FEJLŐDÉS IDŐSKÁLÁJA

•- 10¹⁰ év         - Ősrobbanás

•- 4,5 * 10⁹ év - Naprendszer

•- 3,5 * 10⁹ év - kémiai fejlődés megindul

•- 2,8 * 10⁹ év - biológiai

•- 2,3 * 10⁹ év - prokarióták

Az élet lehetősége

• 10²² bolygón alakulhatott ki ez ideig

Földi élet fejlődése

•Algák             - baktériumok, vírusok
                        - eukarióták     -a többi faj

•- 600 000 év kambriumi robbanás
  gerinctelen fajok kialakulása
  1 – 2 M év alatt

 

A túlélés feltétele

•A specializálódott fajok kihaltak L

•A fejlődés nem elágazásos

•Hirtelen kihalások

•Hirtelen előretörések

Táplálkozási lánc

•Nap energia – H₂O + CO₂®
            cukor   –          állatok   –         ember
            táplálék
                                    táplálék
                                                                       táplálék

•Energiaáramlást a 6000^oC és a 15 ^oC
hőmérsékletkülönbség biztosítja

•Nap                                                   Föld

Napsugárzás megszűnése esetén

•Légkör néhány hónap alatt

•Óceánok néhány hét alatt
KIHŰLNEK

Fenéklakó férgek és kagylók élnek még egy ideig

A fejlődés üteme

•Gyorsul

•A következő biológiai lépcső fele ideig tart mint az azt megelőző

•négyzetes növekedés

AZ EMBER

•Homoid fajok
                                   hilobatidák    –           gibbon
                                   pongoidák      -           óriásmajmok

                                               homoidák      -            mai ember
                                         ò
                                   le a fáról

Oka az időjárás megváltozása

Változások az ember ősön

•Trópusi őserdők Dél és Közép Afrikában visszahúzódtak – füves terek

•Gyűjtögetés

•Két lábon járás

•Csecsemőhalandóság csökken

•Lapos talp, hosszabb lábszárcsont, kéz megváltozása (eszközhasználat)

•Koponya megváltozása

Hominidák

•- 1,6 millió év Homo Erectus

•- 600 000 év Homo Sapiens

•- 50 – 100 000 év      Afrika                                                 ð Ázsia, Európa

•- 35 000 év Neandervölgyi ág kihal

•Homo Sapiens Sapiens

Gaia elmélet

•Lovelock:  „Az élet önszabályozó mechanizmusát az egész Föld egyetlen élő szervezetként biztosítja.”

A TUDAT

Tudat és az agy társulása

 

Szellem / lélek                      anyagi részek

vagy az agy terméke                    .     ,  .

Agysejtek kölcsönhatása

Elektronikus kapcsolók / neuronok

A számítógépek „tudata”

A tudat helye

•A tudat (szellem, lélek) nem az agyban van.

•Agyi hatás, mely nem az agytól ered.

• Az agy megismerheti önmagát?

Gondolkodni tanulunk

•Az értelem kialakulása – evolúció eredménye

•Nem igaz?!

•Értelmes adatfeldolgozás – tudat alatti is képes rá

•Intelligencia nem a homoidák (emberszabásúak) privilégiuma

•Bálnák, delfinek intelligenciája

A szellemi fejlődés menete

•Tudatos alkalmazkodás a túlélés feltétele

•Túlélési ötletek

•Feladatok:      magas szintű szabályozás
                                   érzékeny tapintás
                                   Kézügyesség
                                   hatékony közlési módok

•Nagy agytömeg

„Technikai fejlődés”

•- 1,5 millió év             tűzgyújtás

                                               hódítás, túlélési előny

   Egyidejűség: 
Peking; 230 000 évig égett a tűz

            Arago (F), Vértesszőlős (H), Kenya

•- 100 000  -  80 000 év Közel-Kelet

                                                           ò

Háziasítás, letelepedés, társadalom alkotás (Nílus, Gangesz, Eufrátesz, Sárga folyó)

Társadalmi követelmények

•Társadalmi együttműködés

•Hatékony kommunikációs formák

•Közös jelrendszer

•AGY FEJLŐDÉSE

•Tükröző tudat

•Ön (én) tudat

Mi van az agyban?

•NEOKORTEX – homloklebeny

•Nemcsak gyűjtés

•Előfeldolgozás

•Látás – retina  látóközpont

•Hallás – csiga alaphártya        zajszűrés

•Megismerés – felismerés – emlékezet

 

Hogyan működik az agy?

•1940 Karl Lashley: patkányagy kísérletek

•Gerald Edelman – neuro-darwinizmus

•Ideghálózati elmélet

•Idegsejt csoportok fejlődése

•Elsődleges/genetikai és másodlagos/tanulási készlet

Emlékezet

•Genetikus emlékezet – vírus, baktérium

•Tanult emlékezet – a többi faj

 

Hogy is van ez?

•Kozmológia – Hány ősrobbanás volt?
? „ujjlenyomatok” a háttérsugárzásban
? Hiányzó tömeg
? A galaxisok kora
    Nagy Fal d=500 M fényév 63 Md év!
? Ismételt összeomlás r= állandó (1965)
James Jeans: anyag ömlik az univerzumba
Arp – Hoyle: anyagteremtés (1960)

Hogy is van ez?

•40 Md éves lüktető periódus
az utolsó 14 Md évvel ezelőtt

•Több vöröseltolódás

•A gravitáció az anyagszintézis oka

•Prigogine: örökmozgó anyaggép, ami negatív energiából táplálkozik

•Ha a  magerők 0,01%-kal kisebbek lennének a nap nem világítana

•Ha egy kicsit nagyobb lenne a csillagok felrobbannának

Élethez hangolt világegyetem?

•N_n0 not > N_p+ Nap élettartama ~ 100 év

•Q_e- ¹ Q_p+ akkor a világegyetem csak gázokból és sugárzásokból állna

•Ősrobbanásban nem léptek volna fel kicsi de fontos eltérések, akkor nem lennének galaxisok

•Fizikai állandók éppen olyanok, hogy az élet ki tudjon alakulni

Szerencse vagy elrendeltség

•A valószínűtlen változások nagy valószínűsége?

•Tudatos építőmester?

 

 

Hogyan tudta megsejteni a világegyetem az ősrobbanás pillanatában megteremtett feltételek révén, hogy milyennek kell lennie tíz-, vagy még több milliárd év múlva?

 

Az ősrobbanás rejtélye és az élet titka a összefügg?

Hol az anyag?

•Hogyan jut át egy foton két lyukon egyszerre?
Hullámtulajdonság

•EPR kísérlet - kettős kvazár; interferáló fotonok

•A részecskék befolyásolják egymás viselkedését abban az esetben is, ha előzőleg nem voltak kapcsolatban egymással

Elemi „üzenetek”

•1911 Heike Kamerlingh-Onnes szupravezetés
szuperfolyékonyság
Schrödinger hullámfüggvénye teljesen azonos alakot ölt

•Emilio Del Giudice: két sejt között Josepson-kapcsolat
Honnan ismeri az egyik részecske -  vagy molekula, vagy sejt – egy másiknak az állapotát?

Az elemek „összhangja”

•A hélium, a berillium, a szén és az oxigén energiaszintjének összehangoltsága

Az élet rejtélye

•Ugrások a törzsfejlődésben

•Mutációk  = gyártási hiba = természetes kiválasztás = fejlődés      Ez nem igaz

•Természeti forradalmak - egyik faj kipusztul a másik előretör –
valamilyen irányba mennek

•Közben a fajok változatlanok

Mutációk – nem véletlenül

•„Vak órásmester”

•Válogatási folyamat (Weyl)

•Etienne Wolff: a fejlődés irányultsága

•Azono

A görög filozófia klasszikus korszaka

a platonizmus filozófiai áramlata

Történelmi korrajz

•A görög-perzsa háborúkban a görögök győztek (Marathón, Szalamisz).

•A csatákban győztes Déloszi Szövetség vezető állama a demokratikus Athén lett.

•Ez a helyzete biztosította gazdasági fellendülését, de megmutatkoztak a társadalmi egyensúly megbomlásának jelei is.

•Megnőtt a beszéd- és érvelőkészség szerepe, politikai karriert csak szónoki képességgel lehetett csinálni. A szofisták pénzért tanították az érvelés művészetét.

•A demokráciában sokféle vélemény megnyilvánulhatott, ami gyengítette a hagyományok szerepét.

•Felmerült a jó és a rossz társadalmi meghatározottsága, vagyis az erkölcs relativitása is. Kérdésessé vált, hogy a lelkiismeret szavára és az erényre van-e szükség inkább, vagy egy helyesebb államrendre.

•Kérdés volt, hogy ez a világ az igazi-e, vagy annak csak a mása.

 

A görög filozófia felosztása

•1. Szókratész előtti (preszokratikus) kor,

 

•2. a görög filozófia virágkora,

 

•3. a hellenisztikus kor filozófiája

Társadalmi háttér

•Az ókori Görögországban a városállamok rendszerén, a rabszolgatartó demokráciákban többféle filozófiai rendszer alakult ki.

• Fejlődésének kedveztek a kereskedelmi kapcsolatokkal érkező kulturális hatások (Babilonia, Egyiptom, Perzsia), melyek különösen a kisázsiai partvidéken, Ióniában, köztük Milétoszban volt erős, ahol átvették e kultúrák fizikai, matematikai, csillagászati stb. ismereteit.

•A világ magyarázatát a mitológia helyett a természeti erőkkel váltották fel, és már az i.e. VI-V. században hajlamot mutattak arra, hogy a valóság tényeit tézisek helyett bizonyítható elméletek alapján magyarázzák (pl. a matematikában).

•A tudományok és a filozófia még nem vált el egymástól.

A görög filozófia alaptémái

•1. ősok, őselv (arché) és a világ őstörvényének (logosz) kutatása, valamint ehhez kapcsolódóva az egység okának keresése

•Thalész - a vízben

•Anaximenész - a levegőben

•Püthagorasz - a számokban

•2. Az igazság (alatheia) fogalmával összekapcsolódó témák: a lét az igaz ismeret

•3. Az emberi természettel és erkölcsi kérdésekkel való foglalkozás: a lélekkel, a jóval, az erénnyel, a boldogsággal

A Szókratész előtti gondolkodók

•Fő kérdéseik:

•Mi a közös a világ tapasztalható jelenségeiben?

•Az őselv konkrét dolog-e, vagy valamai határozatlan létező?

•Az őselv egy vagy sokféle, véges vagy végtelen?

•Az igazság megismerésére a tapasztalat vagy a gondolkodás vezet-e?

•A filozófusok többsége lebecsülte a tapasztalás jelentőségét és túlbecsülte a gondolkodás lehetőségeit.

 

A milétoszi iskola

•Az ógörög filozófia fejlődésének fontos feltétele volt materialista kiindulópontja.

•Az i.e. VI. sz-ban működött milétoszi filozófusok mind abból indultak ki, hogy a különböző módon keletkező és elpusztuló dolgok közös alapja valamilyen őselv (arkhé).

• Ilyen őselv Thalésznál a víz, Anaximenésznél a levegő (melyben az ember lelkét is felfedezni vélte)

Thalész
(kb. i.e. 624-546)

•a milétoszi iskola képviselője, a vizet tartotta őselemnek, a mindenség alapjának.

•"Az amiből minden létező dolog van és amiből eredetileg keletkezik, amibe végül megromlásakor visszatér, a víz."

•Bár Thalész az érzékelhető vízről beszélt, a létezők őselvére gondolt.

•A "hét görög bölcs" egyikének tartják.

•Arisztotelész szerint, a filozófia atyja.  

•Matematikával és csillagászattal is foglalkozott. Egyiptomban egy geometriai módszerrel kiszámította egy piramis magasságát, és előre jelzett egy napfogyatkozást.

•Konkrét írásos emlékek, idézetek nem maradtak tőle, nem biztos, hogy feljegyezte gondolatait.

•Az "Ismerd meg önmagad!" mondást neki tulajdonítják.

Anaximandrosz
(kb. i.e. 611-546)

•Anaximandrosz milétoszi filozófus, kortársához, Thalészhoz hasonlóan, ő is egyetlen, de már nem konkrét őselemből az aperionból ('határtalan') eredeztette a világot.

•Szerinte az örökös mozgás által váltak ki az ősanyagból az ellentétek, pl. a meleg, a hideg, a száraz, a nedves.  

•Az ellentétek kiválása és kibontakozása, azaz a dialektika a világ alapja.

•Anaximandrosz szerint ezzel jogtalanság történik, mert a létezők, a többi létre nem jött rovására születtek, de az őselembe való visszaolvadással elnyerik büntetésüket.

•A henger alakú földet egy gömb alakú Világegyetem közepén, mindentől egyenlő távolságra képzelte el. Elméletei alapján egy híres világtérképet is készített.

Anaximenész
(i.e. 585-528)

•milétoszi filozófus, az aiert (a levegőt, vagy ködöt) véli őselemnek, visszalépve Anaximandrosz elvont aperionjától a konkrét anyag irányába.

•Előre lépést azért jelent, mert az ellentétek létezését tapasztalati úton próbálja bizonyítani, a levegő tulajdonságaival.

•A levegőben az ellentétek, a hideg és a meleg, a nedves és a száraz, érzékelhetően együtt vannak: ha a szájból a levegőt kileheljük, akkor ritka és meleg, míg ha kifújjuk, sűrűbb és hidegebb lesz.

•Ezt tovább gondolva Anaximenész úgy tartotta, hogy amikor a levegő megritkul, tűzzé lesz, ahogy sűrűsödik, előbb szél, felhő, majd víz, tovább sűrűsödve föld, majd kő válik belőle.

•Elméletének jelentősége, hogy minőségi különbségeket mennyiségi változásokra vezet vissza, megsejtve ezzel a dialektika törvényszerűségét.

Püthagoreus iskola -
püthagoreusok

•A Püthagorasz által a dél-itáliai Krotonban alapított iskola.

•Követői:

•- Empedoklész

•- Anaxagorász

•- Leukipposz

•- Démokritosz.

 

•A kozmosz, a világ rendjét a számokból vezették le, melyben meghatározó volt a harmónia zenéből átvett elve.

•Leukipposz és Démokritosz atomelmélete nagy hatást váltott ki a további filozófiatörténet során,

•Püthagorasz pedig a számmisztika egyik forrása lett.

Püthagorasz
(i.e. 580 - 500)

•Számosz szigetéről a zsarnokság elől menekült Dél-Itáliába, ahol megalapította félig vallási, félig filozófiai iskoláját.

•Tanítása szerint a lélek egyik testből, fajtából a másikba vándorol, ezért tisztán kell tartani, és ennek egyik eszköze a zene.

•Rájött, hogy a húrok hossza, és a hangok magassága között számszerű összefüggés van, ebből azt következtette, hogy a világ alapja és lényege a szám.

•Felfedezte a számtani közepet, és ebben látta meg az ellentétek feloldásának lehetőségét, a világ misztikus harmóniáját.

•Követői a püthagoreusok, a számmisztikán alapuló titkos társaságban működtek.

•"Egyetlen biztos dolog van, a halál, a földi vagyon alighogy megszerezted, máris semmivé válik" - vallotta.

Empedoklész
(i.e. 490-430)

•Püthagoreus filozófus. Módosította az eleai iskola álláspontját annyiban, hogy igaz, hogy az érzékelés megbízhatatlan képet ad a valóságról, de ismereteink szerzéséhez mégis kiindulópontul szolgál.

•A gondolkodás feladata az érzékelés ellenőrzése.

•A parmenidészi egy létező helyett, négyet feltételezett: a földet a tüzet, a vizet és a levegőt.

•"Ezek a dolgok gyökerei" - mondta -, "ezek keveredése és szétválása folytán láthatjuk úgy, hogy a dolgok keletkeznek és elmúlnak. Az elemek egybekapcsolódását a szeretet teremti meg, és a viszály választja szét őket."

•A szeretet fejezi ki Empedoklésznél a püthagoreus közép elvét.

Anaxagorász
(i.e. 500 - 428)

•püthagórius filozófus, Kis-Ázsiában született, ő volt az első filozófus, aki Athénba ment tanítani.

•Harminc évi működés után perbe fogták istentelenség vádjával (a napot izzó fehér kődarabnak nevezte), de valójában Periklésszel folytatott barátsága miatt száműzték Athénból.

•Azt tanította, hogy a világban lévő dolgok általa magoknak nevezett részecskékből tevődnek össze. Ezekben a magokban minden létező dolog benne rejlik, bármely parányi mértékben is.

•"Önmagában véve minden dolog kicsi is meg nagy is" - mondta. Amelyik dolog túlsúlyba kerül a magokban, az válik belőle.

•Tehát Anaxagórász szerint nincs keletkezés és pusztulás, csak keveredés és szétbomlás van. Ezeket a folyamatokat a nousz, 'ész, értelem' rendezi és indítja el, de később nem szól bele működésükbe.

Leukipposz
(i.e. V. sz.)

•Valószínűleg Abdérából származó görög püthagórius filozófus fogalmazta meg először az atomista elméletet.

•Az eleaiakkal szemben azt állította, hogy mozgás van, ezért üres térnek is lennie kell, ahol az végbe megy. Tehát az űr, "a nem-létező" is létezik.

•Leukipposz szerint ebben az űrben mozognak a tovább már nem bontható anyagrészecskék, az atomok.

•Az atomok száma végtelen, belőlük tevődnek össze a dolgok, összekeverednek és szétválnak, ez okozza a keletkezést és a pusztulást.

•Alakjuk különbözősége magyarázza a dolgok eltérő tulajdonságait.

•A lélek is atomokból áll, ez hozza mozgásba az élőlényeket.

•Elsőként adta a világ teljesen mechanisztikus leírását, minden rendező elv feltételezése nélkül.

Démokritosz
(i.e. 460-370)

•Püthagórius filozófus. A Thrákiai Abdérában tanított, világmagyarázata a Leukipposz-féle atomelméletre építette.

•A világ szerinte is oszthatatlan részecskékből tevődik össze, az atomokból, melyek egymáshoz ütődve mozognak.

•Az atomok, végtelenül kicsiny, egymástól csupán mennyiségileg (alak, nagyság, elhelyezkedés) különböző anyagi részecskék, minden dolog belőlük épül fel.

•Rajtuk, a "létezőn" kívül csak az űr van mint "nem-létező", melyben mozognak.

•Ennek okát Démokritosz nem kutatta, szerinte szükségszerűen így van, s a szükségszerűség mindennek a végoka.

•Az atomok mozgásából akart mindenre magyarázatot találni, pl. az érzékelésre is.

•Szerinte a színek objektíve egyáltalán nem léteznek, csak különböző atomok okozzák a színképzeteket; tagadta az ízek, a hideg és a meleg objektív realitását:

•"Csak emberi megállapodás szerint van édes és keserű, meleg és hideg és szín, a valóságban azonban csak atomok és űr van. Mindebből az következik, hogy érzékleteink nem objektíve léteznek. A lélek finom atomokból áll, melyek a halál után felbomlanak: mulandó a lélek, mert a testtel együtt elpusztul; az istenek képzeteit az emberek alkották meg földi jelenségek mintájára."

•Démokritosz a harmonikus "poliszpolgár" etikáját fejtette ki, ezért kapta a "nevető" filozófus jelzőt az ókoriaktól, szemben a "síró" Hérakleitosszal. Atomista materializmusa az újkorig követhető.

Eleai iskola

•Az eleai iskola a dél-itáliai Eleában működött.

•Főképviselői: Anaxagorász, (aki a püthagoreus iskola képviselője is)

•Parmenidész, Empedoklész (aki szintén a püthagoreus iskola képviselője is) és Zénón

•Tanításaikban tagadták a “nincs”, a “semmi”, a nem-létező létet, tehát a mozgás, a változás és az űr létezését is. Mivel csak a “van” lehetséges, a valóságot, a “létezőt” mozdulatlan, szilárd és oszthatatlan “Egy” – ként határozták meg.

•Erősen spekulatív elképzeléseikkel az elvont gondolkodás alapjait vetették meg.

•Eleai Zénón paradoxonjai a modern matematikára és geometriára gyakoroltak hatást.

Parmenidész
(i.e.575 k.)

•az eleai iskola képviselője, Xeponhanész tanítványa volt.

•Azt tartotta, hogy az érzéki tapasztalás megbízhatatlansága miatt elvetendő és csak az ettől független gondolkodás vezethet a valóság megismeréséhez.

•Tehát lét és gondolat ugyanaz, a nem-létező elgondolhatatlan, így lehetetlenség.

•Az igazság ismérvének az ellentmondás-mentességet jelölte meg.

•Parmenidész azzal, hogy elszakadt a valóságtól, új távlatokat nyitott az elvont gondolkodás előtt.

Zénón
(i.e. 490-430)

•Parmenidész tanítványa volt, aki mestere tanítását apóriák, ’nehéz problémák’ kifejtésével próbálta igazolni: pl. “Akhilleusz és a teknősbéka”, “a mozgó nyíl áll”. stb. gondolataival.

•Tagadta a mozgás létét, mert az változás, a létező pedig mozdulatlan, változatlan.

•Egyik paradoxonjában azt állítja, hogy lehetetlen megtenni egy stadionnyi távolságot, mert ehhez először a fele utat kell megtenni, utána a negyedrészét, és így a végtelenségig.

•Paradoxonjai a matematika és a geometria kifejlődését segítették elő.

•Zénón főcélja az volt, hogy újabb érvekkel támassza alá Parmenidész tanítását, és vitában győzze meg ellenfeleit.

•A vitatkozásnak, amit görögül dialektikának neveznek, olyan mestere volt, hogy Arisztotelész őt nevezte a dialektika feltalálójának.

Xenophanész
(i.e. 570-475)

•a perzsa terjeszkedés elől menekült Ióniából a dél-itáliai Eleába, ahol iskolát alapított.

•Először szakított az istenek homéroszi ember-szerű ábrázolásával, rájött, hogy az emberek saját képükre teremtették isteneiket.

•Új, elvontabb istenfogalmat vezetett be, egy mindenek felett álló istenre ruházta az őselem tulajdonságait, aki “minden dolgot elméjének gondolatával ráz”.

Hérakleitosz

•az őselv a tűz, mely a legváltozékonyabb anyag, belőle keletkezik a levegő, a víz és a föld, ezekből viszont pedig ismét tűz lesz.

•Ez a világ örök körforgása, melyben minden folyik, minden mindig változik és mégis ugyanaz (panta rhei).

•E gondolatok a korai görög filozófia dialektikus jellegét mutatják.

Szofisták

•A preszókratikus filozófusok legutolsó csoportja.

•A szofisták eredetileg “a bölcsesség tanítói”, akik fizetség ellenében szónoklásra, közéleti szerepre készítették fel tanítványaikat.

•Hibájuk a relativizmus, amivel a szavak csavarásával a tények sokféle eltérő értelmezésére tanítottak.

•Legnevesebb képviselői Prótagorász, és Gorgiász.

Szókratész
(kb. 470-399)

•Athénben élt és tanított. Írásműveket nem hagyott hátra, róla szerzett ismereteink forrása négy szerző: Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész.

•Tanításait élőszóban, hallgatóságával vitatkozva fejtette ki. Filozófiai módszere az általánosító érvelés volt, ennek során jutott el az általános definíciókhoz.

•A beszélgetőtársakat naiv kérdésekkel vezette rá arra, hogy valójában nem is tudják azt, amit tudni vélnek.  

•Naivitása azonban látszólag ironikus volt (hiszen, mint a kérdve kifejtő módszer alkalmazója, pontosan tudta, hová akar kilyukadni), valójában azonban az emberekben meglévő helyes gondolatok megszületésében résztvállaló filozófus-bábamester volt. Hite szerint ő ugyanúgy segítette világra az emberekben lévő "jó"-t, és helyes gondolatokat, mint ahogy bábamester (szülész) édesanyja az újszülötteket.

•Szókratészt nem a természettudomány vagy a természetfilozófia, hanem az erkölcsfilozófia kérdései izgatták. Erkölcstana racionális: az erény a jónak ismerete, és ebből következő cselekvése, egyedül ez tehet boldoggá, aki tehát nem a jót cselekszi, magát teszi boldogtalanná.  

•Aki a rosszat cselekszi csak azért teszi, mert nem ismerte a jót. Ezért kell rávezetni az embereket ama, hogy hamis képzetek és értékek világában élnek.

•Ezzel azt mondja, hogy van abszolút jó, szép és igazságos, ezeknek a megismerésére kell törekedni, és lehet is, mert ez a jó és igazságos, megismerhető. Szókratész már nem a természet és a társadalom kialakulásának kérdéseivel foglalkozik, mint elődei, hanem az ember boldogsága érdekli elsősorban.

•Ez a válságba jutott polisz és a hellenizmus filozófiájának lesz majd központi kérdése.

•Jellemző módon az athéni demokrácia bírósága istentagadás és a fiatalság megrontásának vádjával halálra ítélte, s a börtönben kiitta a méregpoharat.

Cinizmus

•Ezt az irányzatot az i.e. IV. században Diogenész alapította Athénban, elnevezése a hagyomány szerint a filozófus csúfnévből (küón ’kutya’) származik.

•Az élet céljának a boldogságot tartották, megvalósításának útját a természettel való összhang elérésében a külső és belső hatásoktól való elszakadásban látták.

•Tartózkodtak az anyagi javak birtoklásától, a pénzt minden rossz okának gondolták.

•Támadtak minden családi, társadalmi, hagyományokon alapuló értéket, mert az egyén teljes függetlenségét és sérthetetlenségét veszélyeztető kötöttségeknek gondolták ezeket.

•A cinizmus maró szellemességű szókimondása és vitamódszere nyomán egy új filozófiai műfaj alakult ki, a szatirikus vádbeszéd.

Szkeptikusok

•A hellenisztikus korban működő filozófusok csoportja, kételkedtek abban, hogy érzékeinkkel és értelmünkkel képesek vagyunk a dolgok természetét és lényegét megragadni.

•Ez az irányzat a dogmatikus filozófiák – melyek az igazság feltárását kínálják – ellen jött létre, állítása szerint nincs igaz és hamis benyomásokat megkülönböztető kritérium, így helyes ítélet sem létezhet.

 

 

 

 
(ie. 384-322)
 
Életrajz
• A thrákiai Sztageirosz városában született.
•  Apja, Nikomakhosz a makedón uralkodó orvosa, korán meghal,
• Nagybátyja neveli.
• Ie. 367-ben Athénba utazik és az Akadémia tanulója lesz 20 éven keresztül Platón haláláig.
 
• Elhagyja Athént és Atarneuszba megy, ahol az uralkodó unokahúgát veszi feleségül.
(állítólag született egy törvénytelen gyermeke is Nikomakhosz -neki írja a Nikomakhoszi Etikát)
• 2. Philliposz kérésére fiát, Nagy Sándort neveli.
• kezdetben Alexandrosz nem kevésbé szerette mesterét, mint az apját
• Arisztotelész tanította meg nemesen élni.
 Lyceum
• Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont.
• Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetéről kapta, ahol működött.
• Arisztotelész és tanítványait peripatetikoszok megnevezéssel is illették (peripatosz-sétálóhely).

Tanítványai
• 2 csoportba lehet osztani:
 1, akromatikusok (beavatottak) vagy  ezoterikusok (bentlakók)
 2, exoterikusok (csak néhány  előadásra járnak be meghallgatni)
• Lükeionban hatalmas könyvtárat rendezett be és sokoldalú tudományos munkásságot fejtett ki.
A tudomány felosztása
• 3 fajta tudományt különböztet meg:
– 1 praktikus - ez megszabja a cselekvés irányát (politika, etika)
– 2 poiétikus - valaminek az előállítását teszi lehetővé (mesterségekben)
– 3 teoretikus - amivalaminek a szemléletét nyújtja (politika , etika)
A teoretikus tudomány felosztása
• 1 matematika (önállóan nem létező, de változhatalan)
• 2 természettudomány (tárgya önállóan létezik, de változik) (ógörög hagyományban: "fizika")
• 3 "első filozófia" (létezők változhatalan formáit szemlélő tudomány) (arisztotelészi megnevezéssel: teológia)
Arisztotelész pályája
• korszak: aplatóni filozófia + az Akadémia vonzásában
• korszak Asszosz, Mütiléné, 2.Philliposz udvara művek: Organon, Metafizika, Politika egyes könyvei
• korszak: lükeionbeli munkásság művek: Fizika, Retorika, Nikomakhoszi Etika
Metafizika
• "első filozófiáról" szóló iratok gyűjteménye.(meta ta phüszika - fizika utáni)
• a Fizika című mű után adták ki, s ezért kapta a Metafizika nevet.
• Azóta e filozófiai disciplina megnevezésévé vált. A Platónhoz fűződő viszony tisztázására törekszik.("Barátom Platón, de még inkább az igazság.")
Az ideatan bírálata
• Bírálja az ideatant: "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.”
• Tudás és nem tudás között azonban különbség van. A tapasztalat emberei a "micsodát"tudják és nem a "miértet". (ismeretelméletében szerepet tulajdonít a tapasztalatnak, de az igazi tudásnak a kontempláció által szerzett tudást tartja)
A bölcsesség
• az okokra tanítani tudásban áll.
• célja az igazság, azaz az ok megismerése.
•  melyek azok a legáltalánosabb okok, amelyekkel a szubsztancia keletkezése és létezése magyarázható.
• Négy ok
1. anyagi ok(causa materialis)
2. formai ok(causa formalis
3. létrehozó ok (causa efficiens)
4. célok (causa finalis)
Szubsztancia - elmélet
• eredeti módon minőség nélkül létezik, a lényeg, vagy szubsztancia. (ez megáll egyedül önmagában nincs szüksége másra)
• A szubsztancia két alcsoportra oszlik:
1. elsődleges szubsztancia - konkrét, egyedi létező dolog (individuum - pl: Platón) - Isten az elsődleges szubsztancia - lét alapja
2. másodlagos szubsztancia - fajok, nemek a másodlagos szubsztancia alanyként és állítmányként is, a többi csak állítmányként. Arisztotelész megkülönbözteti az önálló és önállótlan létezőket.
Az okok keresése
• Az első ok az Isten vagy az abszolútum. Ez az ok örökkévaló, első, de egyben a végső cél is, ami másnak nem eszköze, ellenben neki minden más eszköze
(akik ezt a sort végtelennek tekintik, azok lemondanak a célról és a legfőbb jó fogalmát megsemmisítik).
A létező kettős természete
• lehetőség - valóság,
így minden dolog a lehetőség szerinti létezőből a valóságos létezővé válik.
• A lehetőség dünamisz ( skolasztikában: potentia),
• a valóság energeia (skolazstikában: actus) és az anyag - forma kettőségével írható le a létezés.
Az anyag - lételv
• csak, mint puszta lehetőség.
Az anyag a forma által lesz azzá ami. A "léthierachiában" legalul helyezkedik el a tiszta lehetőség (potentia pura), s ez megfelel az ősanyagnak.
• mindegyik létező léte valamely magasabb rendű létezőre irányul.
• A sorrendet a forma tökéletessége határozza meg.
A legtökéletesebb létező
• mentes minden anyagtól,
• a formák formája
• tiszta ténylegesség (actus purus)
• azonos a mozdulatlan mozgatóval. (A mozdulatlan mozgató úgy mozgat, hogy Ő a végső cél s erre törekszik a többi.)
• A keresztény filozófia Isten - fogalmát előlegezi meg.)
Logika
• Organon (eszköz) Az érvelésről szóló értekezéseket Arisztotelész halála után gyűjtötték össze tanítványai, s ez később az nevet kapta.
• Arisztotelész a logikát minden tudomány alapjának tekinti, tehát nem egy külön tudományágnak.
• Az arisztotelészi logika a logikai alanyra és a logikai állítmányra felbontható ítéletekkel foglalkozik. (szubjektum - predikátum)
Szillogizmuselmélet
• Ez 3 kijelentésből, egy főtételből, egy altételből és egy konklúzióból álló következtetési forma. A szilogisztikus konklúzió 2 premisszából következik.
• főtétel - minden ember halandó
altétel - minden görög ember
konklúzió - minden görög halandó 
az ember fogalom az első állításnak szubjektuma (logikai alanya ),
a másodiknak predikátuma (logikai állítmánya), de a konklúzióban nem szerepelhet.
Módszertan
• a, indukció
b, dedukció A -> B   B -> A
c, redukció B igaz => A igaz
• Logikai alapszabályok:
1. azonosság elve A=A
2.ellentmondás elve A <>A
3. a harmadik kizárásának elve:
agy dologról vagy azt állítjuk, hogy az , vagy azt állítjuk, hogy nem az => harmadik lehetőség, megoldás nincsen.
Társadalomfilozófia
• Politika című 158 poliszról gyűjtött adatokat, de az egyetlen , amely fennmaradt: Az athéni állam.
• Az ember nem individuális, hanem társas lény (zoon politikon).
• Az egyének csak társas módon tudnak élni (pl: család - mintája a társadalomnak).
• A nyelv, a kommunikáció, az igazság és a jog érvényesítésének igénye az embert jellemzi egyedül. A törvényhozásban az igazságosságra kell törekedni.
Az ideális állam
• a polisz olyan, mint a család (alapegység)
•  Amire egyénileg nem képes valaki, azt a polisz biztosítja.
• helytelen államformák (ezek a helyes elkorcsosult változatai):
- királyság -> zsarnokság (türannisz);
-arisztokratikus köztársaság -> oligarchia;
- mérsékelt demokrácia -> demagógia
(a csőcselék uralma, azaz nem a közösség, a polisz érdekeit tarják szem előtt a kormányzás során)
Gazdaságbölcselete
• gazdasági kérdések - a társadalomhoz mint egészhez való viszonya.
• A politika, a közgazdaságtan és az etika feladata: miként lehetne elérni az ember számára a jót, a jó életet, a boldogságot, a közösségi élet lehető legjobb rendjét.
• Ez a hagyományt a 18. század végéig magától értetődő volt.
• Adam Smith is "A nemzetek gazdagságá"-ban ezt a hagyományt követi.
• Ebben a közgazdaságtan funkciója a közösség boldogulásának elősegítése volt.
Esztétika
• kétezer éven át uralkodott a szellemeken.
• három egységet - a cselekvés időbeli és helybeli egységét - állították fel a drámai szerkezet sarkelvéül),
• páratlan becsű képét adja az antik műízlésnek,
• máig is kiaknázatlan kincseket nyújt az esztétika alapvető rendszerének megalkotásában.
Etika
• Az emberi tevékenység legfőbb célja a boldogság
• ami az emberi tevékenység sajátosságát teszi, tehát az észbeli működésben
• Az ember feladata a lélek észbeli tevékenysége.
• Ezen tevékenységet kíséri és betetőzi a legfőbb élvezet.
 
• kapcsolat van az erény és a bátorság közt: Tökéletes gyakorlati tevékenység tökéletes életben vagyis erényes tevékenysége a léleknek.
• A boldogsághoz különben érett kor kell és egyéb gátló körülmények (szegénység; betegség stb.) hiánya;
• a fődolog a belső derekasság, minden egyéb testi meg lelki jó csak negatív föltétel.
• Az élvezet nem önálló alkotó része a legfőbb jónak, értéke függ attól, hogy milyen tevékenységből származik
Az etikai erény definíciója
• az akarat oly állandó iránya, mely a természetünknek megfelelő középúton van, amint ezt az egyes ember meghatározza;
itt tehát a vágy alá van vetve az észnek.
• A legfőbb etikai erény az igazságosság
• Elméleti erények a tudomány, bölcseség, művészet stb.
• Az érzéki élvezetnek szánt élet állati;
• az etikai politikai élet emberi;
• az elméletnek szánt élet isteni és a legfőbb boldogsággal jár.
Retorika
• nemcsak a dialektikát és etikát foglalja magában dióhéjban, de egyúttal a poétikát kiegészítőleg az ó-görög emberismerettel,
• Három részre oszlik:
1. a meggyőzést v. rábeszélést, a bizonyítást és cáfolást,
2. az érzelmek és indulatok felgerjesztését vagy csillapítását,
3. pedig az alkalmas és szép formákat tanítja.
Arisztotelész abszolutizálása a későbbi kereszténységben
• a XII. század táján Arisztotelész tanai a keresztény Nyugaton is felélednek
• hitelességet megőrző arab feldolgozások alapján;
• fordító: William Moerbeke érdeme,
• görög és arab szövegforrások alapján kidolgozza a Stagirita műveinek latin fordítását;
 
• az egyház eleinte nagyon megijedt tőlük és 1210-ben a “Logikán” kivül a többi művek máglyára ítéltettek; csakhogy nem használt semmit:
• Arisztotelész lassan a legfőbb tekintéllyé válik az egyházi írók körében: Albertus Magnus kommentárokat ír hozzá, V. Orbán pápa lefordíttatja, Aquinói Szent Tamás is magyarázza, sőt az egyházi tanok segítségével Arisztotelész filozófiájából alkotja a katolikus egyház hivatalos filozófiai rendszerét!
A legújabb kor Arisztotelésze
• A XIX. század filológiája és történetírása újra igazságot szolgáltatott a megértés alapján
• nem hiszünk többé kritikátlanul Arisztotelészben, de tanulunk tőle;
• nem fogadjuk el vakon rendszerét, de tévedéseiben is sokszor fölismerjük az igazság csiráit,
• Sok tekintetben meghaladtuk Arisztotelészt, de ezt az ő nyomán járva, tőle tanulva tettük, és azokkal az eszközökkel élve, melyeket ő tárt fel először és hagyott hátra számunkra.

 

A filozófia tudományának meghatározó alakja
Életrajza
• előkelő származású
• Apja részéről az utolsó athéni király, Kodrosz leszármazottja
• Anyai ágról - Szolón déd- vagy ükunokája
• Szókratész tanítványa
• Mestere halála után már érett ifjúként tíz évre eltávozott Athénból
 
• Szüleitől az Arisztoklész nevet kapta
• A Platón nevet széles vállaiért kapta
• a platón magasságot is jelent, idővel díszítőnévként ragadt rá
• 28 éves Szókratész elítéltetésekor
• Ezután 10 évig járja a világot
• Kialakítja a filozófus-uralkodó eszményét
• egyik utazása során elfogják, eladják rabszolga-kereskedőknek
 
• egy igen gazdag Annikerisz nevű kürénei férfi kiváltotta Platónt a rabszolgaságból
• i.e. 387-ben megvásárolja Athén szélén Akadémosz Hérosz ligetét
• ie. 366-ban Szürakuszába utazik abban a reményben, hogy ott realizálhatja a tökéletes államról szőtt álmait - sikertelenül
• i.e. 361-ben újra elutazik Szicíliába - végleg hazatér
• Nyolcvan éves korában halt meg és ott temették el az akadémia kertjében
A platoni Akadémia
• tanintézet neve is, pedagógiai feladata is több mint kétezer éve jelen van a tudományos világban. —a város szélén egy liget, ahol a legenda szerint, Akadémosz nevű hőst eltemettek.
• A füves-virágos terület az Akadémia elnevezést kapta
• Platón iskolája az egzakt kutatások, főképpen a logika és a matematika műhelye lett
• több mint 900 évig folytonosan fennálló tudományos kutatóhely volt.
• Justinianus császár i.sz. 529-ben bezáratta
Az oktatott tudomány rendszere
• 36 dialógusban fejtette ki
• ezt 9 tetralógiába osztották
• egy tárgykört egy négyes csoportba osztva
• Ezek, és 13 neki tulajdonított levél fennmaradtak.
• a költemények és a drámák elvesztek
• filozófiai rendszerének áttekintését az „Állam"-ban adja
 
Művei
• Szókratész védőbeszéde
• Törvények - legterjedelmesebb műve
• „Lakomá”-nak fordított mű szellemes játék a szerelem értelméről és fogalmáról.
„Szünposzion” együtt ivást, azaz beszélgetést jelent szeszes ital mellett.
• A dialógusok - fő alakja Szókratész, ezekben mesterének állít emléket
Az ideatan
• minden dolgok mögött valóban lévő őskép az ősök, az „idea” minden szemlélődés alapja
• Az idea, az idealizmus filozófiai fogalom
• Az égi a lélek élménye, a földi a testé
• az érzékileg tapasztalható világon túl van egy másik világ, amely csak intuícióval ragadható meg
• Nem anyagi természetű, ez az ideák és a szellemi szubsztanciák világa.

Az ideatan
• Az egyedi és a konkrét dolgok ezekből az ideákból részesednek.
• Az érzéki világ a mozgás az ellentétek, a relativitás világa, az ideák mélyebb világa azonban mozdulatlan és abszolút.
• Platón az egyes és az általános merev szétválasztásával jutott el a világ ilyen idealista megkettőzésére.
• Az ideatan az objektív idealizmus klasszikus formája
Ismeretelmélete
• a megismerést anamnézisnek, az ideákra való visszaemlékezésnek tartotta, szemben az empirizmussal.
• Ellentmondás - az általános nem lehet közvetlenül az egyedi formája
• részesedés elmélete - a konkrét testek hogyan részesednek az ideák tulajdonságaiból
Barlang elmélet
• a tökéletes rendet megtestesítő ideavilág az érzéki megismerés számára megragadhatatlan.
• Léteznie kell a megismerés egy olyan formájának, amely közvetlenül a lényeg (idea) szintjén ismeri meg a dolgokat.
• Az érzéki megismerés csak a másolatok sajátosságaiból próbál következtetni az eredetire
Kétféle megismerés
• egyik, amelyik a lényegek világára való visszaemlékezésből áll,
• a másik, amelyik az életet, a helyes magatartást csak homályos árnyékképek alapján próbálja megragadni,
• a nagy többség számára marad a valóság érzéki úton való megismerésének kísérlete
• melynek elégtelen voltát Platón barlang hasonlata írja le.
 
• „az ilyenek önmagukból és egymásból nem látnak mást, mint az árnyakat, amelyeket a tűz a barlang szemközti falára vetít
• És ha börtönük szemközti fala visszhangoznék, és a mögöttük járók egyike megszólalna, mi mást hihetnének, mint hogy az elvonuló árny beszél...
• Egyáltalán nem is sejthetik, hogy más is lehet igaz, mint ama holmiknak összképe”
 
• Ha valamelyiküket föloldoznák és kényszerítenék, hogy álljon föl, tekergesse a nyakát, lépkedjen, pillantson a fénybe, mindezt kínlódva tenné, és a nagy sugárzástól képtelen volna észrevenni, aminek az árnyképét látta;
• azt hinné, hogy amit előbb látott, sokkal igazabb valóság, mint amit most mutatnak neki
Ideatanból vezeti le:
• az arisztokrácia kiváltságos tagjainak a felsőbbrendűségét.
• a született nemesség egy szűk része, képes a megismerés egy sajátos formájára az úgynevezett anamnézisre (visszaemlékezés).
• a léleknek a születés előtti tudására való visszaemlékezési képessége
• a születés után, a földi világba érkezéskor felejtjük el az ideák világának törvényeit
• arisztokrácia elit tagjait képesek emlékezni az idea világában látottakra és ez szabja meg cselekedeteiket.
 
• azok alkalmasak a társadalom irányítására, akik képesek az ideák tiszta formáink felidézésére.
• szűk arisztokrata csoport, amely származási adottságait a tudomány gyakorlásával ( a visszaemlékezés képességében való jártasság elmélyítésével) szerzi meg,
• az igazságos berendezkedés megvalósítja csak az lehet, aki egyszerre arisztokrata és filozófus.
Az ideális államrendről
• első utópisztikus állam elmélet
• "Állam" című műve
• hozzáértő embereknek kell az államot irányítania, és a vezető pozíciókért nem szabadna tülekedniük
• filozófusokat kényszeríteni kell az állam vezetésére
• A polgárok nevelésébe, oktatásába a filozófiát gyermekkortól kezdve be kell építeni, mégpedig úgy, hogy az az adott életkor sajátosságainak megfeleljen.
 
• Az állam, csak a fiúk nevelését vállalta, és a testi nevelésre fektetett hangsúlyt.
• A görög ifjakat erőssekké akarták nevelni. Ezért az állam építtetett u.n. "gümnásszion"-okat. Ez szó szerint annyit jelent: "mezítelen hely". (A magyar gimnázium szó innen ered.)
• A tantárgyak: birkózás, ökölvívás,  torna, atlétika, úszás, hajózás, lovaglás, fogathajtás
Az emberi társadalom felosztása
• 1. A testen legfelül, legfontosabb helyen a fej van. Vannak emberek, akiknek legfontosabb számukra a fejük. Ezek a bölcsek a filozófusok, akik azt mondják: Az embernek a gondolkozásban van a legfőbb értéke.
• 2. Vannak emberek, akiknek az érzelmeik a legfontosabb, ez a test középső része a szív tájéka. Ide az érzelmeket legfontosabbnak tartó emberek tartoznak, álltalába különféle művészek.

• 3. Az utolsó csoport a teste és az ösztönei után megy. Ez a test alsó része, a hasi és a nemi tájék. Ezek az emberek az ösztöneiket szolgálják legfőképp. A fontos számukra, az evés-ivás, szórakozás, nemi aktus. Az "ösztönlények" csoportja. Ide tartozik az emberiség 99%-a. Ezek közül legfőképpen a katonákat emeli ki Platón, akik erőszakoskodnak, durvák és kegyetlenek.
Az ideális társadalom
• Az állam vezetői a filozófusok - arisztokraták legkiválóbbjai - tudós férfiak
erényük a tudás
• Katonák - akik az életük feláldozásával is megvédik az államot. Erényük a bátorság
• Kézművesek - a legnépesebb csoport - akik munkájukkal tartják fenn az államot.
Erényük a mértékletesség
 
• „Platón szakadatlanul él és folyton elavul. Mindig lehet vitatkozni vele, de mindig élő tanítás, amellyel vitázni kell. Olyan valóság és egyben képzelet, mint azok az ideái, amelyeket ő talált ki minden jobb nemzedék számára.”

 

A mágusok

Perzsa kultúra
• Először Kyaxares harcos méd uralkodó alakja emelkedik ki a történeti homályból, aki a nomád törzseket egységes néppé egyesítette.
• perzsák a történetben és mondában sokat emlegetett uralkodójuknak, Kyrosnak vezetése alatt (555-529) megdöntik az új babilon birodalmat.
• A Kambyses halála után kitört trónviszályokból győztesen előkerülő Dareios (521-485) nevéhez fűződik a perzsa nagybirodalom belső kiépítése.
 
• A perzsák politikai vezetése alatt egyesült Kelet két nagy kultúrközpontja, a sémita és az egyiptomi egy egységbe. Ez az összefoglalás a perzsák nagy műve.
• Vallásuk azonban a későbbi világvallások alakulására rendkívül erős hatással van.
• A perzsák ősi vallása bizonyára természetimádás volt.
• Ez a természetimádó vallás eltűnt még a perzsáknak és médeknek színrelépése előtt és beleolvadt egy különös vallásfilozófiai rendszerbe, amelynek prófétája, apostola a Kr.e. 8. század körül élt Zarathustra.
• A Zarathustra-vallás, az ún. mazdaizmus középpontjában a jó és a rossz örök harca állt.
 
• a mazdaizmus szent könyve, az Avesta és himnuszai, az ún. gathák, az elvont jó és rossz harcáról szólnak, a földön és a földön túl.
• Ez a két elem, a jó és a rossz folytat örök harcot az emberért, testéért a földön
és lelkéért a túlvilágon.
• a mazdaizmusban lép elénk először a túlvilágon a jó és a rossz jutalmának és büntetésének kifejezett formája.
• Az embernek természetesen Mazdát kell követnie minden cselekedetével és minden, a mazdaizmusba - talán később - belekerült tisztálkodási szabály szigorú betartásával. 
 
• a Mazda-hívő - későbbi időben - tartózkodik a húsételek élvezetétől, és minden állati áldozattól.
A mazdaizmus különös temetési szertartást tart:
a holttestet, amely tisztátalan, nem lehet elégetni, eltemetni, vagy vízbe tenni, így kitették nagy tornyokra (ilyen az Indiában ma is létező hallgatás tornya) keselyűk zsákmányául.
• A későbbi átalakult mazdaizmus óriási hatással volt a később megalakuló világvallásokra és ennek kapcsolatát az ún. Mithras-hittel és a manichäizmussal.
Maga a mazdaizmus már teljesen eltűnt, csak egy kis töredék-szekta, a parszik élnek még Indiában.

A feltámadás
• Amikor a küzdelem eléri tetőpontját, a világ helyre áll abba a tökéletes állapotba, amilyennek a teremtő eredetileg megalkotta.
•  Ekkortájt a halottak feltámadnak és megítéltetnek.
•  A rosszak elnyerik méltó büntetésüket a jók istennel lakoznak a tökéletes örökkévalóságban.
A szabad választás
• Az ember testi és szellemi léttel rendelkezik, szabadon és felelősséggel választhat élete során a jó és rossz között.
• I.e. IV. században jelenik meg a perzsa vallás szent hagyományainak gyűjteménye: az AVESZTA = ?a tudás?
A mágusok vallása
• Ahuramazdá, a tűz, a fény és a teremtés ura és Ahra-Mainiu (Ahrimán), a sötétség, a gonoszság és a pusztulás fejedelme állnak szemben egymással.
• . Mindketten számtalan kis istenből, angyalból, démonból álló hadsereg élén állnak és számtalan ütközetet vívnak egymás ellen, egészen addig, amíg - és ez egyben a világ történelmének beteljesülése is - el nem érkezik a Jó, a Fény végső diadala.
A mágusok vallása
• Az embert a jó és a rossz erői egyaránt a maguk szolgálatába akarják állítani ebben a küzdelemben A jó oldalára állók jutalma pedig Ahuramazdá győzelmének elérkeztekor égi boldogság lesz.
• Minden embernek személyesen kell döntenie életében, hogy melyik oldalra áll;
Ezen múlik, hogy a halál után a világosság vagy a sötétség birodalmába jut-e a lélek, amelynek - megmérettetésként egy kardpenge élén kell megtennie a Fény Birodalma felé vezető utat.
 A mágusok vallása
• A lélek előzetes megtisztításának azonban már a földi életben is van eszköze:
ez Ahuramadzá attributumának,
a Szent Tűznek az imádása, a rituális élet gerincét adó tűzáldozatokon való részvétel.

A mágusok
• A hitélet irányítását egyébként elkülönült, hivatásos papi rend végezte:
ők voltak az eredetileg alighanem méd eredetű mágusok, akik a vallási élet irányításán túl tudományos kérdésekkel is foglalkoztak, alkalmanként igazgatási és politikai szerepet is vállaltak.
• Ők készítették azt a szent italt is, amelynek fogyasztása a tűzáldozat kiegészítője, a vallási élet alapja volt, de jóslással is foglalkoztak.
A perzsa szimbólumok
• A környezet szokásaihoz képest szokatlan, hogy a perzsák isteneiket nem ábrázolták és tiszteletükre templomokat, szentélyeket sem emeltek.
• Az égieket így csupán asztrális szimbólumok segítségével idézték fel művészetükben,
vallási építészetük pedig síremlékek emelésére korlátozódott.
A perzsa szertartások
• Maga a tűzszertartás szabad ég alatt, teraszokon vagy természetes magaslatokon emelt oltárok körül zajlott; ezeken az oltárokon égett a szent tűz, amelynek lángját a mágusok őrizték.

 

 
Történelmi korrajz
• A görög-perzsa háborúkban a görögök győztek (Marathón, Szalamisz).
• A csatákban győztes Déloszi Szövetség vezető állama a demokratikus Athén lett.
• Ez a helyzete biztosította gazdasági fellendülését, de megmutatkoztak a társadalmi egyensúly megbomlásának jelei is.
 
• Megnőtt a beszéd- és érvelőkészség szerepe, politikai karriert csak szónoki képességgel lehetett csinálni. A szofisták pénzért tanították az érvelés művészetét.
• A demokráciában sokféle vélemény megnyilvánulhatott, ami gyengítette a hagyományok szerepét.
• Felmerült a jó és a rossz társadalmi meghatározottsága, vagyis az erkölcs relativitása is. Kérdésessé vált, hogy a lelkiismeret szavára és az erényre van-e szükség inkább, vagy egy helyesebb államrendre.
• Kérdés volt, hogy ez a világ az igazi-e, vagy annak csak a mása.

A görög filozófia felosztása
• 1. Szókratész előtti (preszokratikus) kor,

• 2. a görög filozófia virágkora,

• 3. a hellenisztikus kor filozófiája
Társadalmi háttér
• Az ókori Görögországban a városállamok rendszerén, a rabszolgatartó demokráciákban többféle filozófiai rendszer alakult ki.
•  Fejlődésének kedveztek a kereskedelmi kapcsolatokkal érkező kulturális hatások (Babilonia, Egyiptom, Perzsia), melyek különösen a kisázsiai partvidéken, Ióniában, köztük Milétoszban volt erős, ahol átvették e kultúrák fizikai, matematikai, csillagászati stb. ismereteit.
 
• A világ magyarázatát a mitológia helyett a természeti erőkkel váltották fel, és már az i.e. VI-V. században hajlamot mutattak arra, hogy a valóság tényeit tézisek helyett bizonyítható elméletek alapján magyarázzák (pl. a matematikában).
• A tudományok és a filozófia még nem vált el egymástól.
A görög filozófia alaptémái
• 1. ősok, őselv (arché) és a világ őstörvényének (logosz) kutatása, valamint ehhez kapcsolódóva az egység okának keresése
• Thalész - a vízben
• Anaximenész - a levegőben
• Püthagorasz - a számokban
• 2. Az igazság (alatheia) fogalmával összekapcsolódó témák: a lét az igaz ismeret
• 3. Az emberi természettel és erkölcsi kérdésekkel való foglalkozás: a lélekkel, a jóval, az erénnyel, a boldogsággal
A Szókratész előtti gondolkodók
• Fő kérdéseik:
• Mi a közös a világ tapasztalható jelenségeiben?
• Az őselv konkrét dolog-e, vagy valamai határozatlan létező?
• Az őselv egy vagy sokféle, véges vagy végtelen?
• Az igazság megismerésére a tapasztalat vagy a gondolkodás vezet-e?
• A filozófusok többsége lebecsülte a tapasztalás jelentőségét és túlbecsülte a gondolkodás lehetőségeit.

A milétoszi iskola
• Az ógörög filozófia fejlődésének fontos feltétele volt materialista kiindulópontja.
• Az i.e. VI. sz-ban működött milétoszi filozófusok mind abból indultak ki, hogy a különböző módon keletkező és elpusztuló dolgok közös alapja valamilyen őselv (arkhé).
•  Ilyen őselv Thalésznál a víz, Anaximenésznél a levegő (melyben az ember lelkét is felfedezni vélte)
Thalész
(kb. i.e. 624-546)
• a milétoszi iskola képviselője, a vizet tartotta őselemnek, a mindenség alapjának.
• "Az amiből minden létező dolog van és amiből eredetileg keletkezik, amibe végül megromlásakor visszatér, a víz."
• Bár Thalész az érzékelhető vízről beszélt, a létezők őselvére gondolt.
• A "hét görög bölcs" egyikének tartják.
• Arisztotelész szerint, a filozófia atyja.

 
• Matematikával és csillagászattal is foglalkozott. Egyiptomban egy geometriai módszerrel kiszámította egy piramis magasságát, és előre jelzett egy napfogyatkozást.
• Konkrét írásos emlékek, idézetek nem maradtak tőle, nem biztos, hogy feljegyezte gondolatait.
• Az "Ismerd meg önmagad!" mondást neki tulajdonítják.
Anaximandrosz
(kb. i.e. 611-546)
• Anaximandrosz milétoszi filozófus, kortársához, Thalészhoz hasonlóan, ő is egyetlen, de már nem konkrét őselemből az aperionból ('határtalan') eredeztette a világot.
• Szerinte az örökös mozgás által váltak ki az ősanyagból az ellentétek, pl. a meleg, a hideg, a száraz, a nedves.
 
• Az ellentétek kiválása és kibontakozása, azaz a dialektika a világ alapja.
• Anaximandrosz szerint ezzel jogtalanság történik, mert a létezők, a többi létre nem jött rovására születtek, de az őselembe való visszaolvadással elnyerik büntetésüket.
• A henger alakú földet egy gömb alakú Világegyetem közepén, mindentől egyenlő távolságra képzelte el. Elméletei alapján egy híres világtérképet is készített.
Anaximandrosz
• Anaximandrosz szerint ezzel jogtalanság történik, mert a létezők, a többi létre nem jött rovására születtek, de az őselembe való visszaolvadással elnyerik büntetésüket.
• A henger alakú földet egy gömb alakú Világegyetem közepén, mindentől egyenlő távolságra képzelte el. Elméletei alapján egy híres világtérképet is készített.
Anaximenész
(i.e. 585-528)
• milétoszi filozófus, az aiert (a levegőt, vagy ködöt) véli őselemnek, visszalépve Anaximandrosz elvont aperionjától a konkrét anyag irányába.
• Előre lépést azért jelent, mert az ellentétek létezését tapasztalati úton próbálja bizonyítani, a levegő tulajdonságaival.
• A levegőben az ellentétek, a hideg és a meleg, a nedves és a száraz, érzékelhetően együtt vannak: ha a szájból a levegőt kileheljük, akkor ritka és meleg, míg ha kifújjuk, sűrűbb és hidegebb lesz.
 Anaximenész
• Ezt tovább gondolva Anaximenész úgy tartotta, hogy amikor a levegő megritkul, tűzzé lesz, ahogy sűrűsödik, előbb szél, felhő, majd víz, tovább sűrűsödve föld, majd kő válik belőle.
• Elméletének jelentősége, hogy minőségi különbségeket mennyiségi változásokra vezet vissza, megsejtve ezzel a dialektika törvényszerűségét.
Püthagoreus iskola -
püthagoreusok
• A Püthagorasz által a dél-itáliai Krotonban alapított iskola.
• Követői:
• - Empedoklész
• - Anaxagorász
• - Leukipposz
• - Démokritosz.
 
• A kozmosz, a világ rendjét a számokból vezették le, melyben meghatározó volt a harmónia zenéből átvett elve.
• Leukipposz és Démokritosz atomelmélete nagy hatást váltott ki a további filozófiatörténet során,
• Püthagorasz pedig a számmisztika egyik forrása lett.
Püthagorasz
(i.e. 580 - 500)
• Számosz szigetéről a zsarnokság elől menekült Dél-Itáliába, ahol megalapította félig vallási, félig filozófiai iskoláját.
• Tanítása szerint a lélek egyik testből, fajtából a másikba vándorol, ezért tisztán kell tartani, és ennek egyik eszköze a zene.
• Rájött, hogy a húrok hossza, és a hangok magassága között számszerű összefüggés van, ebből azt következtette, hogy a világ alapja és lényege a szám.
Püthagorasz
• Felfedezte a számtani közepet, és ebben látta meg az ellentétek feloldásának lehetőségét, a világ misztikus harmóniáját.
• Követői a püthagoreusok, a számmisztikán alapuló titkos társaságban működtek.
• "Egyetlen biztos dolog van, a halál, a földi vagyon alighogy megszerezted, máris semmivé válik" - vallotta.
Empedoklész
(i.e. 490-430)
• Püthagoreus filozófus. Módosította az eleai iskola álláspontját annyiban, hogy igaz, hogy az érzékelés megbízhatatlan képet ad a valóságról, de ismereteink szerzéséhez mégis kiindulópontul szolgál.
• A gondolkodás feladata az érzékelés ellenőrzése.
• A parmenidészi egy létező helyett, négyet feltételezett: a földet a tüzet, a vizet és a levegőt.
Empedoklész
• "Ezek a dolgok gyökerei" - mondta -, "ezek keveredése és szétválása folytán láthatjuk úgy, hogy a dolgok keletkeznek és elmúlnak. Az elemek egybekapcsolódását a szeretet teremti meg, és a viszály választja szét őket."
• A szeretet fejezi ki Empedoklésznél a püthagoreus közép elvét.
Anaxagorász
(i.e. 500 - 428)
• püthagórius filozófus, Kis-Ázsiában született, ő volt az első filozófus, aki Athénba ment tanítani.
• Harminc évi működés után perbe fogták istentelenség vádjával (a napot izzó fehér kődarabnak nevezte), de valójában Periklésszel folytatott barátsága miatt száműzték Athénból.
• Azt tanította, hogy a világban lévő dolgok általa magoknak nevezett részecskékből tevődnek össze. Ezekben a magokban minden létező dolog benne rejlik, bármely parányi mértékben is.
Anaxagórász
• "Önmagában véve minden dolog kicsi is meg nagy is" - mondta. Amelyik dolog túlsúlyba kerül a magokban, az válik belőle.
• Tehát Anaxagórász szerint nincs keletkezés és pusztulás, csak keveredés és szétbomlás van. Ezeket a folyamatokat a nousz, 'ész, értelem' rendezi és indítja el, de később nem szól bele működésükbe.
Leukipposz
(i.e. V. sz.)
• Valószínűleg Abdérából származó görög püthagórius filozófus fogalmazta meg először az atomista elméletet.
• Az eleaiakkal szemben azt állította, hogy mozgás van, ezért üres térnek is lennie kell, ahol az végbe megy. Tehát az űr, "a nem-létező" is létezik.
• Leukipposz szerint ebben az űrben mozognak a tovább már nem bontható anyagrészecskék, az atomok.
Leukipposz
• Az atomok száma végtelen, belőlük tevődnek össze a dolgok, összekeverednek és szétválnak, ez okozza a keletkezést és a pusztulást.
• Alakjuk különbözősége magyarázza a dolgok eltérő tulajdonságait.
• A lélek is atomokból áll, ez hozza mozgásba az élőlényeket.
• Elsőként adta a világ teljesen mechanisztikus leírását, minden rendező elv feltételezése nélkül.
Démokritosz
(i.e. 460-370)
• Püthagórius filozófus. A Thrákiai Abdérában tanított, világmagyarázata a Leukipposz-féle atomelméletre építette.
• A világ szerinte is oszthatatlan részecskékből tevődik össze, az atomokból, melyek egymáshoz ütődve mozognak.
• Az atomok, végtelenül kicsiny, egymástól csupán mennyiségileg (alak, nagyság, elhelyezkedés) különböző anyagi részecskék, minden dolog belőlük épül fel.
Demokritosz
• Rajtuk, a "létezőn" kívül csak az űr van mint "nem-létező", melyben mozognak.
• Ennek okát Démokritosz nem kutatta, szerinte szükségszerűen így van, s a szükségszerűség mindennek a végoka.
• Az atomok mozgásából akart mindenre magyarázatot találni, pl. az érzékelésre is.
 
• Szerinte a színek objektíve egyáltalán nem léteznek, csak különböző atomok okozzák a színképzeteket; tagadta az ízek, a hideg és a meleg objektív realitását:
• "Csak emberi megállapodás szerint van édes és keserű, meleg és hideg és szín, a valóságban azonban csak atomok és űr van. Mindebből az következik, hogy érzékleteink nem objektíve léteznek. A lélek finom atomokból áll, melyek a halál után felbomlanak: mulandó a lélek, mert a testtel együtt elpusztul; az istenek képzeteit az emberek alkották meg földi jelenségek mintájára."
• Démokritosz a harmonikus "poliszpolgár" etikáját fejtette ki, ezért kapta a "nevető" filozófus jelzőt az ókoriaktól, szemben a "síró" Hérakleitosszal. Atomista materializmusa az újkorig követhető.
Eleai iskola
• Az eleai iskola a dél-itáliai Eleában működött.
• Főképviselői: Anaxagorász, (aki a püthagoreus iskola képviselője is)
• Parmenidész, Empedoklész (aki szintén a püthagoreus iskola képviselője is) és Zénón
• Tanításaikban tagadták a “nincs”, a “semmi”, a nem-létező létet, tehát a mozgás, a változás és az űr létezését is. Mivel csak a “van” lehetséges, a valóságot, a “létezőt” mozdulatlan, szilárd és oszthatatlan “Egy” – ként határozták meg.
• Erősen spekulatív elképzeléseikkel az elvont gondolkodás alapjait vetették meg.
• Eleai Zénón paradoxonjai a modern matematikára és geometriára gyakoroltak hatást.
Parmenidész
(i.e.575 k.)
• az eleai iskola képviselője, Xeponhanész tanítványa volt.
• Azt tartotta, hogy az érzéki tapasztalás megbízhatatlansága miatt elvetendő és csak az ettől független gondolkodás vezethet a valóság megismeréséhez.
• Tehát lét és gondolat ugyanaz, a nem-létező elgondolhatatlan, így lehetetlenség.
• Az igazság ismérvének az ellentmondás-mentességet jelölte meg.
• Parmenidész azzal, hogy elszakadt a valóságtól, új távlatokat nyitott az elvont gondolkodás előtt.
Zénón
(i.e. 490-430)
• Parmenidész tanítványa volt, aki mestere tanítását apóriák, ’nehéz problémák’ kifejtésével próbálta igazolni: pl. “Akhilleusz és a teknősbéka”, “a mozgó nyíl áll”. stb. gondolataival.
• Tagadta a mozgás létét, mert az változás, a létező pedig mozdulatlan, változatlan.
• Egyik paradoxonjában azt állítja, hogy lehetetlen megtenni egy stadionnyi távolságot, mert ehhez először a fele utat kell megtenni, utána a negyedrészét, és így a végtelenségig.
Zénón
• Paradoxonjai a matematika és a geometria kifejlődését segítették elő.
• Zénón főcélja az volt, hogy újabb érvekkel támassza alá Parmenidész tanítását, és vitában győzze meg ellenfeleit.
• A vitatkozásnak, amit görögül dialektikának neveznek, olyan mestere volt, hogy Arisztotelész őt nevezte a dialektika feltalálójának.
Xenophanész
(i.e. 570-475)
• a perzsa terjeszkedés elől menekült Ióniából a dél-itáliai Eleába, ahol iskolát alapított.
• Először szakított az istenek homéroszi ember-szerű ábrázolásával, rájött, hogy az emberek saját képükre teremtették isteneiket.
• Új, elvontabb istenfogalmat vezetett be, egy mindenek felett álló istenre ruházta az őselem tulajdonságait, aki “minden dolgot elméjének gondolatával ráz”.
Hérakleitosz
• az őselv a tűz, mely a legváltozékonyabb anyag, belőle keletkezik a levegő, a víz és a föld, ezekből viszont pedig ismét tűz lesz.
• Ez a világ örök körforgása, melyben minden folyik, minden mindig változik és mégis ugyanaz (panta rhei).
• E gondolatok a korai görög filozófia dialektikus jellegét mutatják.
Szofisták
• A preszókratikus filozófusok legutolsó csoportja.
• A szofisták eredetileg “a bölcsesség tanítói”, akik fizetség ellenében szónoklásra, közéleti szerepre készítették fel tanítványaikat.
• Hibájuk a relativizmus, amivel a szavak csavarásával a tények sokféle eltérő értelmezésére tanítottak.
• Legnevesebb képviselői Prótagorász, és Gorgiász.
Szókratész
(kb. 470-399)
• Athénben élt és tanított. Írásműveket nem hagyott hátra, róla szerzett ismereteink forrása négy szerző: Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész.
• Tanításait élőszóban, hallgatóságával vitatkozva fejtette ki. Filozófiai módszere az általánosító érvelés volt, ennek során jutott el az általános definíciókhoz.
• A beszélgetőtársakat naiv kérdésekkel vezette rá arra, hogy valójában nem is tudják azt, amit tudni vélnek.
 
• Naivitása azonban látszólag ironikus volt (hiszen, mint a kérdve kifejtő módszer alkalmazója, pontosan tudta, hová akar kilyukadni), valójában azonban az emberekben meglévő helyes gondolatok megszületésében résztvállaló filozófus-bábamester volt. Hite szerint ő ugyanúgy segítette világra az emberekben lévő "jó"-t, és helyes gondolatokat, mint ahogy bábamester (szülész) édesanyja az újszülötteket.
• Szókratészt nem a természettudomány vagy a természetfilozófia, hanem az erkölcsfilozófia kérdései izgatták. Erkölcstana racionális: az erény a jónak ismerete, és ebből következő cselekvése, egyedül ez tehet boldoggá, aki tehát nem a jót cselekszi, magát teszi boldogtalanná.
 
• Aki a rosszat cselekszi csak azért teszi, mert nem ismerte a jót. Ezért kell rávezetni az embereket ama, hogy hamis képzetek és értékek világában élnek.
• Ezzel azt mondja, hogy van abszolút jó, szép és igazságos, ezeknek a megismerésére kell törekedni, és lehet is, mert ez a jó és igazságos, megismerhető. Szókratész már nem a természet és a társadalom kialakulásának kérdéseivel foglalkozik, mint elődei, hanem az ember boldogsága érdekli elsősorban.
• Ez a válságba jutott polisz és a hellenizmus filozófiájának lesz majd központi kérdése.
• Jellemző módon az athéni demokrácia bírósága istentagadás és a fiatalság megrontásának vádjával halálra ítélte, s a börtönben kiitta a méregpoharat.
Cinizmus
• Ezt az irányzatot az i.e. IV. században Diogenész alapította Athénban, elnevezése a hagyomány szerint a filozófus csúfnévből (küón ’kutya’) származik.
• Az élet céljának a boldogságot tartották, megvalósításának útját a természettel való összhang elérésében a külső és belső hatásoktól való elszakadásban látták.

Cinizmus
• Tartózkodtak az anyagi javak birtoklásától, a pénzt minden rossz okának gondolták.
• Támadtak minden családi, társadalmi, hagyományokon alapuló értéket, mert az egyén teljes függetlenségét és sérthetetlenségét veszélyeztető kötöttségeknek gondolták ezeket.
• A cinizmus maró szellemességű szókimondása és vitamódszere nyomán egy új filozófiai műfaj alakult ki, a szatirikus vádbeszéd.
Szkeptikusok
• A hellenisztikus korban működő filozófusok csoportja, kételkedtek abban, hogy érzékeinkkel és értelmünkkel képesek vagyunk a dolgok természetét és lényegét megragadni.
• Ez az irányzat a dogmatikus filozófiák – melyek az igazság feltárását kínálják – ellen jött létre, állítása szerint nincs igaz és hamis benyomásokat megkülönböztető kritérium, így helyes ítélet sem létezhet.

 

 

„A nem-tanulás nagy erőfeszítésbe kerül:
… lázasan keresni pótcselekvési lehetőségeket;
figyelmesen hallgatni a belső hangokat,
amelyek sorozatosan lehülyéznek bennünket;
belső vitát folytatni mindennel, amit látunk, hallunk, érzünk;
egyre mélyebbre süllyeszteni magunkat
a kilátástalanság mocsarába – kemény harc ez,
de hősiesen kitartunk, s végül sikerül nem tanulni.”

                                                                                   D. Beaver
                                                                               tanuláskutató   .

 

Filozófia   12.évf.   tesztkérdések
Mi a filozófia szó jelentése?
Konfuciusz etikája
Mit kutat a filozófia tudománya?
Az ókori görög filozófia felosztása
Mikor keletkezett a filozófia tudománya?

Mi a filozófia tárgya?
Mit jelent az „logosz” kifejezés?
Mikor váltak le a szaktudományok a filozófiáról?

A filozófia diszciplinái:


Mit jelent a buddha szó páli nyelven?
Pitagoreus filozófusok
Buddha személye
Miben látta Püthagorasz a világ harmóniáját?
Mi a Buddha állapot?
Milyen vallási irányzat alakult ki a pithagoreus filozófiából?
A buddhizmus öt törvénye

A buddhista szerzetesi élet szabályai

A Dharma, a világtörvény

A nirvána

Tipikatá - a hármas kosár - tartalma

A „bodhiszattva” lét célja

A mazdaizmus, a perzsák vallása

Kik voltak a mágusok?
Mi a barlanghasonlat?
Melyik volt a mágusok legfontosabb szertartása?

A zsidó vallás szent iratai

A messiás fogalma

A „Tíz parancsolat”

A zsinagóga szerepe a zsidóság életében

Mi a szabbat?

Mire utal a „dávidcsillag”

Az ember akarata hogyan érvényesül a zsidó hit szerint

Mit jelképez a jang és a jin?

Mi a tao?

Mikor élt Konfuciusz?