A mágusok
Perzsa kultúra
• Először Kyaxares harcos méd uralkodó alakja emelkedik ki a történeti homályból, aki a nomád törzseket egységes néppé egyesítette.
• perzsák a történetben és mondában sokat emlegetett uralkodójuknak, Kyrosnak vezetése alatt (555-529) megdöntik az új babilon birodalmat.
• A Kambyses halála után kitört trónviszályokból győztesen előkerülő Dareios (521-485) nevéhez fűződik a perzsa nagybirodalom belső kiépítése.
• A perzsák politikai vezetése alatt egyesült Kelet két nagy kultúrközpontja, a sémita és az egyiptomi egy egységbe. Ez az összefoglalás a perzsák nagy műve.
• Vallásuk azonban a későbbi világvallások alakulására rendkívül erős hatással van.
• A perzsák ősi vallása bizonyára természetimádás volt.
• Ez a természetimádó vallás eltűnt még a perzsáknak és médeknek színrelépése előtt és beleolvadt egy különös vallásfilozófiai rendszerbe, amelynek prófétája, apostola a Kr.e. 8. század körül élt Zarathustra.
• A Zarathustra-vallás, az ún. mazdaizmus középpontjában a jó és a rossz örök harca állt.
• a mazdaizmus szent könyve, az Avesta és himnuszai, az ún. gathák, az elvont jó és rossz harcáról szólnak, a földön és a földön túl.
• Ez a két elem, a jó és a rossz folytat örök harcot az emberért, testéért a földön
és lelkéért a túlvilágon.
• a mazdaizmusban lép elénk először a túlvilágon a jó és a rossz jutalmának és büntetésének kifejezett formája.
• Az embernek természetesen Mazdát kell követnie minden cselekedetével és minden, a mazdaizmusba - talán később - belekerült tisztálkodási szabály szigorú betartásával.
• a Mazda-hívő - későbbi időben - tartózkodik a húsételek élvezetétől, és minden állati áldozattól.
A mazdaizmus különös temetési szertartást tart:
a holttestet, amely tisztátalan, nem lehet elégetni, eltemetni, vagy vízbe tenni, így kitették nagy tornyokra (ilyen az Indiában ma is létező hallgatás tornya) keselyűk zsákmányául.
• A későbbi átalakult mazdaizmus óriási hatással volt a később megalakuló világvallásokra és ennek kapcsolatát az ún. Mithras-hittel és a manichäizmussal.
Maga a mazdaizmus már teljesen eltűnt, csak egy kis töredék-szekta, a parszik élnek még Indiában.
A feltámadás
• Amikor a küzdelem eléri tetőpontját, a világ helyre áll abba a tökéletes állapotba, amilyennek a teremtő eredetileg megalkotta.
• Ekkortájt a halottak feltámadnak és megítéltetnek.
• A rosszak elnyerik méltó büntetésüket a jók istennel lakoznak a tökéletes örökkévalóságban.
A szabad választás
• Az ember testi és szellemi léttel rendelkezik, szabadon és felelősséggel választhat élete során a jó és rossz között.
• I.e. IV. században jelenik meg a perzsa vallás szent hagyományainak gyűjteménye: az AVESZTA = ?a tudás?
A mágusok vallása
• Ahuramazdá, a tűz, a fény és a teremtés ura és Ahra-Mainiu (Ahrimán), a sötétség, a gonoszság és a pusztulás fejedelme állnak szemben egymással.
• . Mindketten számtalan kis istenből, angyalból, démonból álló hadsereg élén állnak és számtalan ütközetet vívnak egymás ellen, egészen addig, amíg - és ez egyben a világ történelmének beteljesülése is - el nem érkezik a Jó, a Fény végső diadala.
A mágusok vallása
• Az embert a jó és a rossz erői egyaránt a maguk szolgálatába akarják állítani ebben a küzdelemben A jó oldalára állók jutalma pedig Ahuramazdá győzelmének elérkeztekor égi boldogság lesz.
• Minden embernek személyesen kell döntenie életében, hogy melyik oldalra áll;
Ezen múlik, hogy a halál után a világosság vagy a sötétség birodalmába jut-e a lélek, amelynek - megmérettetésként egy kardpenge élén kell megtennie a Fény Birodalma felé vezető utat.
A mágusok vallása
• A lélek előzetes megtisztításának azonban már a földi életben is van eszköze:
ez Ahuramadzá attributumának,
a Szent Tűznek az imádása, a rituális élet gerincét adó tűzáldozatokon való részvétel.
A mágusok
• A hitélet irányítását egyébként elkülönült, hivatásos papi rend végezte:
ők voltak az eredetileg alighanem méd eredetű mágusok, akik a vallási élet irányításán túl tudományos kérdésekkel is foglalkoztak, alkalmanként igazgatási és politikai szerepet is vállaltak.
• Ők készítették azt a szent italt is, amelynek fogyasztása a tűzáldozat kiegészítője, a vallási élet alapja volt, de jóslással is foglalkoztak.
A perzsa szimbólumok
• A környezet szokásaihoz képest szokatlan, hogy a perzsák isteneiket nem ábrázolták és tiszteletükre templomokat, szentélyeket sem emeltek.
• Az égieket így csupán asztrális szimbólumok segítségével idézték fel művészetükben,
vallási építészetük pedig síremlékek emelésére korlátozódott.
A perzsa szertartások
• Maga a tűzszertartás szabad ég alatt, teraszokon vagy természetes magaslatokon emelt oltárok körül zajlott; ezeken az oltárokon égett a szent tűz, amelynek lángját a mágusok őrizték.
